XII. század végén a mai Debrecen helyén már templomos falvak voltak. A középkorban a város nagy és vallásos katolikus település volt, több templommal, melyek között a legnagyobb a gótikus Szent András templom volt melyet I. Imre váradi püspök épített 1297-1317 között. Ez volt az Alföld legnagyobb gótikus kegyúri temploma. A Debreceni család alapítója, András után szentelték a plébániatemplomot Szent Andrásnak. A család egyúttal a templom kegyura is volt 1404-ig, kihalásukig. A templom 1564-ben egy hatalmas tűzvész miatt leégett. Egyetlen emlék maradt belőle egy hatalmas faragott zárókő, rajta a zászlós bárány.
Az újabb templom nyolcszögletű tornyát I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ajándékát, aranydísz és értékes óraszerkezet díszítette. A fejedelem ajándéka volt még az 56 mázsás harang is amelyet külön az ún. Verestoronyban helyeztek el.
